Véget ért a túraautó-világbajnokság 2013-as idénye, amely során a mezőny egyetlen magyar pilótája Michelisz Norbert az összetett verseny hatodik helyén végzett. Norbi a sorozat végén készséggel állt rendelkezésünkre, és a vele történt igencsak hosszúra nyúlt beszélgetést az elkövetkezendő hetekben adjuk közre.

Norbi az ország egyik legelismertebb és legkedveltebb sportolója, amit jól bizonyít, hogy az elmúlt két évben is őt választották az Év legnépszerűbb sportolójának. Így adja magát a kérdés, ő vajon mit gondol arról, mi kellett ahhoz, hogy idáig eljusson.

„Elsősorban sok szerencse. Ez nem sablon szöveg, de azt látom, hogy nagyon sok fiatal tehetség van Magyarországon, aki várja, hogy felfedezzék, de 99 százalékuk soha nem fog versenyautó közelébe jutni. Egyszerűen azért, mert nincs szerencséje” – mondta Norbi.

Úgy gondolja neki hatalmas szerencséje volt, hogy 2006-ban kapott egy meghívást egy tesztlehetőségre. Véleménye szerint technikai sportnál a szerencse és az anyagi szempont az, ami eldönti, hogy valaki szerepet kap, vagy sem. Elmondta, nem is gondolja, hogy ez változni fog a jövőben.

„Ugyanígy van mondjuk a teniszezőknél is, hiszen ahhoz, hogy valaki sikeres legyen, teniszórákat kell vennie, ami viszont milliós tétel.  Sok sportágra illik ez a kitétel, amiről nem is látszik. A Forma 1-ben is létezik a „bevásárlás”, de minden autós szakágban így működik” – mondta tapasztalatairól Norbi.

„Kicsi a valószínűsége annak, hogy az a 22 versenyző jut el a Forma 1-be, aki a legjobb genetikával illetve legnagyobb tehetséggel rendelkezik. De ez az élet rendje, hiszen sok más területen így van, a tehetség nem elég sokszor. Éppen ezért nem akarom azt mondani, hogy a jelenlegi magyar fiatalok között nincs olyan, aki ezt utánam tudná csinálni, de nem elég a szerencse hogy megkapja a lehetőséget nagyon fontos a rengeteg munka is. Aki csak a pénze miatt kerül be, és nincs meg hozzá a tehetsége, idővel lemorzsolódik” – mondta a Zengő Motorsport klasszisa.

Norbi biztos benne, hogy a sikerei hatására az irigyeinek a száma is növekedett az elmúlt években. Sok fiatal szeretne ott tartani ahol ő és sok fiatal érzi úgy, hogy ezt ő is meg tudná csinálni. Úgy gondolja, ez igaz is lehet, és tudja, sokan vannak olyanok is, akik nem irigyek rá, csak nagy bennük a vágyakozás a versenyzés után. Ugyanakkor megtanulta már, csak a közvetlen környezete véleményére ad, tudja kik azok az emberek, akiknek fontos a véleménye.

„Ahogy lépkedek előre, biztos vagyok benne hogy a tisztelőim száma is nő. Bízom benne az ő számuk idővel nagyobb mértékben nő, mint az irigyeimé. Van néhány kritikusabb hangnem is, de sokkal több rutinom van már a versenypályán kívül is, hogy meg tudjam ítélni mi a jogos kritika, és mi az, ami irigységből fakad” – mondta Norbi a fanyalgókról.

Az évek folyamán megedződött annyira, hogy már nem foglalkozik túlságosan azokkal, akik bántják, de ugyanígy nem foglalkozik túlságosan azokkal sem, akik egy-egy siker esetén a tenyerükön akarják hordani, mert annak sincs jó vége, hamar elveszíti józan rálátását saját teljesítményére is a sportoló.

„Megértem a kritikusokat, mert amikor én néztem annak idején a Forma 1-et, nekem is könnyebb volt a tévé előtt véleményt nyilvánítanom. Akkor úgy gondoltam, ha én ülnék ott, biztos jobban csinálnám. Idővel aztán rájöttem arra, ez mennyire nem igaz, ha az ember ott ül az autóban” – elevenítette fel kezdő korszakát Michelisz Norbi. Folyt. köv!